Nyakunkon a gazdasági válság. Nem teszi boldoggá az átlagembert, ha azt olvassa az újságokban, hogy az eddig szárnyaló, gyorsan fejlődő környező országokban is megjelent a gazdasági visszaesés réme.
|
 |
|
A magyar liberálisok bajban vannak. Ez derül ki abból, hogy elkezdtek haragudni a népre. Legalábbis megszólaló képviselőik nyilatkozataiból ez látszik.
|
|
|
Válság van. Sokkoló hírek érkeznek az emberek százezreinek elbocsátásáról és egy tömeges munkanélküliség kialakulásáról. Szorongunk és félünk, mert nem tudjuk, hogy mi lesz ennek a válságnak a vége.
|
|
|
„Az alapvető problémák nem oldhatóak meg a gondolkodásmódunknak azon a szintjén, amin akkor voltunk amikor létrehoztuk őket.”
|
|
|
Az önszerveződő civil társadalom egyre nagyobb igénye a civil szervezeteket tömörítő érdekképviseletek, kerekasztalok létrehozása, működtetése, amely nagy lélekszámú bázist tud jelenleg is maga mögött.
|
|
|
A világban és nálunk is nő a bizonytalanság és a jövőtől való félelem. Sokféle válsággal küszködünk.
|
|
|
Az év elején elindított "Mi lett Veled, Magyarország - és merre tovább?" eszmecsere folytatásaként közöljük Kerekes György írását. A szerkesztőség várja a további elemzéseket, hozzászólásokat.
|
|
|
Sok mindenben egyetértek Miszlivetz Ferenccel. Például abban, hogy a közjó helyett a közrossz terjed az országban. Sokan látják kárát annak ugyanis, hogy a fejlesztés esélyével és pénzzel kecsegtető pályázatok időnként csak precízen oldalszámozott, kilóra leadott paksamétákat kívánnak meg a szerencsét próbálóktól, és kevésbé számít, ki, mit, hogyan akar jobbítani.
|
|
|
Hozzászólás Miszlivetz Ferenc Mi lett veled Magyarország című írásához.
|
|
|
Nos, előre kell bocsátanom, hogy abba a többségbe tartozom, amely úgy gondolja, „hogy a demokrácia intézményei nem az ő érdekében működnek. Ennek következtében nem bízik ezekben az intézményekben, sem az azokat közvetlenül irányító és ellenőrző politikusokban. Emiatt nem vesz részt és nem is kíván részt venni közéleti vitákban, megmozdulásokban..."
|
|
|
„Bennünk egy szép ország rejtőzik, / Mint gím a fekete csalitban” – adta hírül Ady 100 éve – „S leskődnek a vérebek” – tette hozzá. Túl vagyunk száz év borzalmain, világháborúkon, véres forradalmakon és ellenforradalmakon, tisztogatásokon és népirtáson, megtorlásokon és deportálásokon, hivatalosan is visszatértünk Európába, miért rejtegetjük még mindig azt, ami szép?
|
|
|
Nem tudjuk kitalálni Közép-Európát, nem tudjuk kitalálni Magyarországot, ha nem tudunk kitalálni jelenlegi válságunk labirintusából. Miszlivetz Ferenc írása kísérlet arra, hogy megtaláljuk az utat a diagnózistól a kollektív terápiáig.
|
|
|
Születtek-e értelmiségi reflexiók az újkapitalizmus kialakulásának nagy társadalmi kérdéseire? Milyen problémák foglalkoztatják ma a magyar értelmiséget, és milyen stratégiákat alakítottak ki?
|
|
|
A vád kicsit igazságtalan, de talán részben igaz. A média – a negyedik hatalmi ág – hatalma abban áll, hogy a másik hármat képes ellenőrizni és kritizálni. A sajtó tulajdonképpen a társadalom közvetlen hangja, szemben a hivatalos hatalmi fórumokkal. Vajon tudja-e ezt a feladatát teljesíteni ma Magyarországon?
|
|
|
Miért vagyunk némák? Nincs hol beszélnünk, vagy nincs miről beszélnünk? Elpusztultak vagy nem is voltak közösségi tereink? Hogyan lehetne létrehozni ilyen tereket? Hiszen a demokráciához ezekre is szükség van, nemcsak parlamentre...
|
|
|
Eddigi műsoraink a jelenben és a közelmúltban keresték a válság gyökereit és a kibontakozás akadályait. De meg kell kérdeznünk azt is: nincsenek-e olyan gátló tényezők, amelyek okai a régebbi történelmünkbe nyúlnak vissza?
|
|
|
A Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet szervezésében rendkívül érdekes beszélgetésre került sor február 15-én. A Visegrádi szalon témája ezúttal Trianon volt, ami már önmagában is garanciát jelent a nagy érdeklődésre, kiváltképp ha olyan magyar, szlovák és cseh történészek, irodalomtörténészek ülnek le róla beszélgetni, mint Romsics Ignác, Rudolf Chmel, Milan Zemko, Dušan Kováč és Robert Pejša.
|
|
|
A „Találjunk ki egy országot klub” negyedik adásának témája a demokrácia volt. Meghívott vendégeinket arról kérdeztük, vajon az 1989-ben kialakított demokratikus modell ma is a lehető legjobb-e az ország számára? Nem kellene-e bizonyos pontokon kis mértékben vagy jelentősen átalakítani?
|
|
A Gyógypedagógiai Szaktanácsadók Országos Egyesülete (www.gyszoe.hu) 1998 óta működik.
|
|
|
Noha az EU-hoz frissen csatlakozott Románia csábító célpont a külföldi befektetők és a turisták számára, az úthálózat terén komoly lemaradást kell behoznia. Igaz, egyszerre több sztráda építése is zajlik, ám jelenleg mindössze alig több, mint 200 km autópálya áll az utazók és a fuvarozók rendelkezésére.
|
|
|
Bizonyítható, hogy azok az országok, amelyekben magas szintű a társadalmi igazságosság, általában sikeresebbek. Hogy állunk ma Magyarországon ebben a tekintetben? Igazságos vagy igazságtalan társadalomban élünk? Javult vagy romlott országunkban az esélyegyenlőség? Kinek van ma Magyarországon lehetősége és kinek van felelőssége az esélyegyenlőség megteremtésében?
|
|
|
A közép-kelet-európai térség autópályáit bemutató sorozatunk utolsó előtti részében Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Bulgária, Montenegró és Albánia úthálózatával ismerkedhetnek meg.
|
|
|
Demján Sándor mind a társadalmi, mind az üzleti tevékenységében elkötelezett a magyar versenyképesség, a tehetségek támogatása és az esélyegyenlőség biztosítása irányában. Ezekhez a konkrét célokhoz a struktúrát jelenleg dolgozzák ki.
|
|
|
Írország sikertörténete után a sorozat következő adása Finnország példáját veszi alapul, ahol elsősorban a kiváló és jól finanszírozott oktatási rendszernek köszönhető az ország kiemelkedő teljesítménye.
|
|
|
Horvátországban a nemzeti politika egyik fő elemévé vált az autópálya-fejlesztések ügye, erről konszenzus alakult ki a politikai pártok között. Ezért biztosított a választási ciklusokon átívelő építkezés, amit minden horvát politikai erő tiszteletben tart.
|
|
|
A magyar gazdaság versenyképesség-javulása nagyon szűk körre korlátozódik, elsősorban a multinacionális vállalatokra. Hogyan lehetne a kis- és középvállalatokat is versenyképesebbé tenni? A megoldás a hálózatépítés.
|
|
|
Írország utóbbi 30 évén végigtekintve sokan beszélnek „ír csodáról”. Van-e lehetőség arra, hogy Magyarországon az írországihoz hasonló gyökeres változás következzék be, egyfajta „magyar csoda”? – Erről beszélgetett az ATV „Találjunk ki egy országot!” c. műsorának első részében vendégeivel Hankiss Elemér.
|
|
|
A dán mintára, dán együttműködésre épülő hantosi népfőiskola a környékbeli falvak lakóinak – gazdáknak, munkanélkülieknek, stb. – tervezi és szánja programjait. Az évek során a munka kiszélesedett, ma már országos és nemzetközi programokat is szerveznek, amelyek fókuszában mindenkor a fenntartható vidékfejlesztés áll.
|
|
|
Három társult szövetkezeti termelői csoport – a HANGYA Együttműködés tagjai – közös vállalkozásának, kistermelői kapcsolatainak, érdekeltségi rendszerének és gazdasági szolgáltató tevékenységének bemutatása a szőlő-bor ágazatban.
|
|
|
Autópályák az egykori szocialista tömbben elsősorban Jugoszláviában épültek. Valószínűleg komoly szerepet játszott ebben a nyugati minta, hiszen Belgrád mindig is megőrizte különállását a „béketábortól”, és a nyugati világgal való kapcsolatai is kiterjedtebbek voltak, mint a többi kommunista országnak.
|
|
|
Ha a gazdálkodók önállóságukat meg akarják őrizni a mezőgazdasági alaptevékenységük eredményességét javító és termékeiket piacra segítő társulásokban, akkor egyedül a szövetkezeti jogi keret jöhet számításba. Minden más gazdasági társasági forma esetében az alapító tagok kivásárolhatók, kiszoríthatók a vállalkozásból.
|
|
|
Az egykori Szászföld településein – Nagyszebenben, Medgyesen, Szentágotán – valamint Bécsben forgatták Radu Gabrea európai koprodukcióban készülő filmjét, a Lefejezett kakast.
|
|
I. Az együttműködés
A Kamermayer tér fejlesztése, közterületi megújítása a teret használókkal – helyi gazdaság szereplői – és a közszférával együttműködve.
|
|
|
A rendszerváltás óta végbement társadalmi, gazdasági és politikai változások következtében Hejőkeresztúr község struktúrája átalakult, ami jelentősen érintette az ifjúságot. A helyi általános iskola és Ifjúsági Információs Centrum változatos szolgáltatásokkal küzd a fiatalok leszakadása ellen.
|
|
|
A két világháború közötti időszakban a köztes-európai térség kétségkívül legfejlettebb országának az Osztrák–Magyar Monarchia ipari hátterének jó részét megöröklő Csehszlovákia számított. Ez a motorizáció fokában is érezhető volt.
|
|
|
„A tehetségsegítésnek döntően önszerveződő, civil feladatnak kell lennie, amelyet optimális esetben az állam megért és támogat.” – Csermely Péter professzornak, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnökének a „Találjunk ki egy országot” klub 2006. december 13-i konferenciáján elhangzott előadása.
|
|
|
Ha autópályákról van szó Lengyelországban, az embereknek inkább a kudarc, a halasztgatás, az egyre újabb tervek kidolgozása jut eszébe. A 38 milliós ország alig több mint 660 kilométernyi sztrádával rendelkezik, és azzal is „büszkélkedhet”, hogy az egyetlen olyan európai ország, amelynek fővárosát messze elkerülik az autópályák.
|
|
|
Kárpátalja a multietnikus béke iskolapéldája. De ha ilyen óriási egyetértésben folyik arrafelé az élet, miért nem virágzik a térség, mi több, miért ez Ukrajna legelmaradottabb régiója?
|
|
|
A sztrádák kérdése olyan politikai téma, ahol működőképes lehet az az elképzelés, hogy az MKP ne mint etnikai párt, hanem mint regionális párt jelenjen meg, amely a magyarok mellett felvállalja minden Dél-Szlovákiában élő ember érdekeinek képviseletét.
|
|
|
Minden, amit a közép-európai autópályákról tudni érdemes – kivitelezés, kilométerárak, kartellek. Most kezdődő sorozatunkban térségünk autópályáinak múltjába és jelenébe engedünk bepillantást. Elsőként a magyarországi helyzetet tekintjük át.
|
|
