A válság utáni világ pozitív és negatív forgatókönyvei: fasizmus, háborúk, a hadiiparra, a biotechnológiára alapozott növekedés, vagy a zöldiparra alapozott vegyes gazdaság? Jól elemezte Marx a kapitalizmust? Interjú Szalai Erzsébet szociológussal, az Újkapitalizmus – és ami utána jöhet… című könyv szerzőjével
|
 |
Ebben a tanulmányban a sokat elemzett tranzíciós folyamatot újabb szempontból próbáljuk áttekinteni, mégpedig a vállalatgazdasági szakirodalomból ismert kapcsolat alapján a piacok szerkezete, a vállalatok magatartása és a kettő összjátékából kialakuló teljesítményi folyamatok között. Aligha tudunk új ismereteket közölni a folyamatról, de talán be tudunk mutatni néhány, eddig kevésbé hangsúlyozott összefüggést.
|
 |
Az Orbán-kormány idején az előzőekhez fogható, tragikus következményekkel járó baklövés nem történt.
|
 |
A kormányzás reformja nemzeti szinten is a társadalmi élet valamennyi területét (politika, gazdaság, társadalmi kohézió, oktatás vagy kultúra) érinti. Ezek közül leginkább a gazdaságra és a politikára koncentrálunk.
|
 |
A ’94-es választások ezen a rémálomszerű helyzeten – a várakozásokkal ellentétben – szinte semmit sem változtattak. Történt azonban időközben valami, ami mindenkit váratlanul ért.
|
 |
Barátaim felkérésére megkísérlem – nyilván a saját értelmezésem szerint – röviden összefoglalni a rendszerváltozás utáni időszak súlyosabb gazdaságpolitikai baklövéseit, melyek döntően hozzájárultak ahhoz, hogy ma kínosan kellemetlen napokat kell megélnünk.
|
 |
...akiben maradt még civil kurázsi, s valóban óhajtja a tisztességes versenyt és a teljesítményelv érvényesülését, vonja kérdőre önkormányzati képviselőjét és polgármesterét a helyi közbeszerzési gyakorlat ügyében.
|
 |
A magyar felsőoktatási rendszer összhangban van a társadalmi környezet igényeivel: szegényes körülmények között szerény teljesítményt nyújt. A képzés színvonala az elmúlt évtizedben egyenletesen romlott, lassan búcsút mondhatunk egyetemeink jó nemzetközi hírnevének, és az ebből származó előnyöknek. Sovány vigasz, hogy az európai országok többségében hasonló folyamatok zajlanak, mert egy szegény és egyre szegényedő ország számára a köz- és felsőoktatás jó minősége kitörési pontot jelenthetne a nemzetek versengésében.
|
 |
A Becton Dickinson (BD) veresegyházi letelepedési kísérlete iskolapéldája annak, hogyan veszítheti el egy, a térség jövője szempontjából nagy figyelemmel kísért beruházást tervező multinacionális cég a helyi polgárok bizalmát és támogatását a saját és az önkormányzat folyamatos kommunikációs hibáinak következtében.
|
 |
A civil szervezetekre rettentő súlyként nehezedik, hogy szüntelenül támogatókat kell keresniük. S akik végül adnak is pénzt, azok nemegyszer végeláthatatlan bürokratikus procedúrákra kényszerítik a szervezeteket. Így hát egyre nő a kísértés, hogy vezetőik beálljanak a vagyonos hazai szponzorok alkalmazottai közé.
|
 |
Nem fogadom el, hogy „az írás egész terjedelmében azt igyekszik elfogadtatni az olvasóval, hogy előítélet nem korlátozza a tisztánlátásomat” – ezt értelmezni se tudom. Számomra természetes volt, hogy előítéletek nélkül foglalkozzam a témával, és törekvéseim egyik fő sugallata is az, hogy végre különbséget kellene tenni az előítéletes (tehát nem megalapozott) általánosítások és a jogos kritikák között.
|
 |
Válaszom Mohácsi Viktória kritikájára, amivel „Előítélet vagy tisztánlátás?” című romaügyi cikkemet illette. A Mohácsi-írás teljes terjedelmében következik, dőlt betűs reflexióimmal együtt.
|
 |
Az elv, hogy a „polgár nagyjából olyan mértékben részesüljön a közösség javaiból, mint ahogy azok létrehozásához hozzájárul”, és az az elv, hogy „a társadalom gondoskodik azokról, akik bármiféle okból képtelenek ellátni magukat, gyermekeiket”, egymást kizárja.
|
 |
Schedel Andor fontos társadalmi problémában kezdeményez újabb vitát. A magyar roma közösség társadalmi problémáinak megbeszélésekor nemegyszer genetikai-antropológiai különbözőségük is említésre kerül - általában tudománytalanul.
|
 |
Schedel Andor Előítélet vagy tisztánlátás c. cikke zavarba hoz, t.i. az írás egész terjedelmében azt igyekszik elfogadtatni az olvasóval, hogy előítélet nem korlátozza tisztánlátását. Végre bátran megmondja a „tutit”, félretéve az úgynevezett politikai korrektség aggályait, hiszen végre őszintén kell beszélnünk a cigány témáról, különben nem mehetünk előre.
|
 |
A nyugati demokráciákban íratlan etikai norma, hogy a polgár – mint a társadalom alkotóeleme – nagyjából olyan mértékben részesüljön a közösség javaiból, mint ahogy azok létrehozásához munkájával, adói befizetésével hozzájárul.
|
 |
Ismét elzártak egy csapot, ezúttal Fehéroroszország felé. Ez az esemény nem volt feltétlenül napra pontosan előrejelezhető, ám ha kicsit utánanézünk az orosz energiaexport közelmúltbeli történetének, egyáltalán nem lepődünk meg.
|
 |
Képesek vagyunk-e társadalmi egyeztetés formájában befolyásolni jövőnket? Kilépünk-e végre a néma társadalom szindrómából, hogy együtt találjunk ki és hozzunk létre egy új Magyarországot? – Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan valósult meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv körüli társadalmi vita.
|
 |
Szeptember 18-án éjjel döbbent tévénézők milliói figyelhették élő egyenes adásban, ahogy feldühödött vandálok a Magyar Televízió székházára támadnak. – Kert Attilával, a Magyar Televízió hírigazgatójával Apáti-Tóth Kata beszélgetett.
|
 |
Napok óta tartja félelemben Budapestet egy néhány száz vandálból álló csoport. Szakértők szerint focimeccsekről ismert bűnözőkről van szó. A futballhuligánok nemcsak hazánkban okoznak problémát, hanem Nyugat-Európában is. Azonban úgy tűnik, ott már előrébb járnak a vandálok megfékezésében.
|
 |
Gergely István atya, akit a térségbeli fiatalok csak „Tiszti”-ként emlegetnek, még a romániai rendszerváltás kezdetén szállást és munkalehetőséget biztosított néhány fiatalnak, akik kikerültek a csíksomlyói árvaházból.
|
 |
Meghamisította a környezeti hatástanulmányhoz készült szakértői jelentés szövegét a verespataki aranybánya-beruházást tervező kanadai–román cég – erősítette meg a jelentés egyik szerzője.
|
 |
Sokan azt sugallják, hogy a városrehabilitációnak nincs más módja, mint a nagyarányú bontásokkal járó átépítés. Pedig igenis több alternatíva van, nem csak az egyedi hangulatú negyed beépítése rossz színvonalú és nem ideillő épületekkel. – Munkatársunk beszámolója az Óvás! civil szervezet vitaestjéről.
|
 |
A globalizáció nem csodaszer, amely automatikusan elhozza majd az egész földgolyóra kiterjedő együttműködést. Ám azoknak sincs igazuk, akik gonosz erőt látnak benne. A globalizáció megsokszorozza az emberiség előtt nyitva álló lehetőségeket. Az, hogy ennek mennyire tudjuk hasznát venni, kizárólag a mi döntéseinktől függ.
|
 |
Magyarország mint uniós tagország számára előírás, hogy költségvetésének bizonyos százalékát – pillanatnyilag 0,6%-át – a nemzetközi segélyezésben való részvételre fordítsa. Egyre több helyen dolgoznak földrengések, árvizek sújtotta térségekben magyar orvosok szerte a világban.
|
 |
„Az utóbbi években jelentős változást láthattunk, ami az emberek adakozó kedvét illeti, talán a megszaporodott természeti csapások miatt is.” – A mára 183 országot magába foglaló Nemzetközi Vöröskereszt alapelve évszázadok óta változatlan: segíts a rászorulókon. A tartalom és a megvalósítás módja azonban nagyban eltér a korábbitól.
|
 |
A vezető és a beosztott viszonyában egyre kevésbé az utasításnak és egyre inkább a konszenzusnak kell előtérbe kerülnie. Az embereknek természetes elvárása, hogy konzultáljanak velük, és minél nagyobb mértékben vonják be őket a döntések előkészítésébe is.
|
 |
Úgy tűnik, a lehetőségekhez képest „szerencsésen” vészeli át Magyarország a mostani rekordokat döntő árvízhullámokat. Csak Magyarország, mert keleti és déli szomszédainknál tragédiák sorozatát okozta már eddig is az elhúzódó áradás. Szakemberek az árvízvédelmi stratégiák megújítását és összehangolását sürgetik az érintett országokban.
|
 |
Húsz évvel a csernobili atomkatasztrófa után sem tudjuk pontosan, hány áldozatot követelt a reaktor leolvadása. Magyar Árpád festőművészt annak idején a szovjet hatóságok rendelték ki az erőműhöz a történtek dokumentálására. A művésszel Tótfalusi András beszélgetett Kijevben.
|
 |
A jelenlegi rehabilitációs program egyediségétől fosztaná meg Belső-Erzsébetvárost azzal, hogy az értékes műemlékeket jellegtelen kockaházakkal kívánja helyettesíteni. Léteznie kell olyan megoldásnak, amely megőrizné a hely szellemét, egyúttal pedig méltó életkörülményeket biztosítana az itt lakók számára.
|
 |
A Pannon, a társadalmilag felelős magyarországi vállalatok egyik élenjárója 2004-ben hozta létre Példakép Alapítványát. Az alapítvány vezetőjét, Ertsey Katalint kérdezte a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról Sánta Edina és Sőregi Viktória.
|
 |
Tíz neves fotós körbejárta a földet, hogy megörökítse azokat a jelenségeket, amelyek a globális felmelegedés veszélyeire hívják fel a figyelmet. E kezdeményezésből született meg az ÉszakDélKeletNyugat című kiállítás.
|
 |
A Juniata College kávéforradalmának története a civil társadalomról szól, a tudatosságról, és arról, hogy az állampolgárok kikövetelhetik a szociális felelősségvállalást a vállalattól, amelynek dolgoznak.
|
 |
A legutóbbi évekig a roma holokauszttal kapcsolatban nem készült átfogó tényfeltáró munka Magyarországon, és nem történt meg sem az önvizsgálat, sem pedig a múlttal való közös őszinte szembenézés e téren. Ennek a hosszas és méltatlan elhallgatásnak a csendjét törte meg a Bársony János és Daróczi Ágnes által szerkesztett Pharrajimos – Romák sorsa a nácizmus idején című dokumentum- és tanulmánykötet.
|
 |
Egy civil szervezet 200 000 Ft-ból egy télen át képes működtetni egy teajáratot hajléktalanok számára. Ha egy vállalat egyedül vágna bele egy ilyen akcióba, biztos, hogy ennek az összegnek a többszöröséből tudná csak megvalósítani a programot.
|
 |
A civil szervezetek egy része a mai napig idegenkedik a marketing egyes ágaitól. Felvágásnak és pénzkidobásnak tartanak bizonyos dolgokat, illetve úgy gondolják, hogy van, amit nem illik megtenni, ezért gyanakodva néznek arra, aki használja ezeket az eszközöket.
|
 |
„Merjünk összefogni! Ne azt mondjuk, hogy az állam nem teszi meg. Az államnak sokszor rengeteg más egyéb dolga is van. Mi, civilek merjünk összefogni! A szovátai Szent József Gyermekvédelmi Központ teljes egészében, területestül, épületestül magánemberek adománya.”
|
 |
A Koalíció célja az volt, hogy a nyilvánosság elé tárják a román politikusokkal kapcsolatos valós tényeket, és nyomást gyakoroljanak a politikai pártokra: ne vegyenek fel korrupt politikusokat képviselőik listájára. A politikai pártok válaszképpen több mint hatvan politikust eltávolítottak listáikról.
|
 |
„Elnökségem legelején az akkori német köztársasági elnök, Richard von Weizsäcker azt mondta nekem, ’figyeld meg, amennyire érett egy civil társadalom, annyira érett a politikai elit is. Ahol gyenge a civil társadalom, mondta, ott deformálódik a politika.’”
|
 |
"Ma a kormány arra buzdítja a civileket, hogy fejlődjenek, anélkül hogy megkérdeznék őket, hogy egyáltalán akarnak-e fejlődni. Véleményem szerint például egy kis faluszépítő egyesület ne akarjon felhívásra egy nagy pályázaton részt venni." - Megyei civil vezetők a társadalmi felelősségvállalásról és a hazai civil szféra helyzetéről.
|
 |