Találjuk ki Közép-Európát? - Szűcs István: Gömörszőlős, „ökofalu"

Lelőhely: http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleprint/310/-1/3/

Szűcs István: Gömörszőlős, „ökofalu"

Legfelső szint

Szerző: Szűcs István

Publikálás dátuma: 2005.09.27 10:36

Gömörszőlőst ma népszerű „ökofaluként” emlegetik itthon, sőt határainkon túl is. A fenntarthatóság jegyében olyan fejlesztési programot valósítanak meg, melynek segítségével példaértékűen őrzik meg népi értékeinket.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a magyar-szlovák határ mentén található Gömörszőlőst ma népszerű „ökofaluként” emlegetik itthon, sőt határainkon túl is. A fenntarthatóság jegyében olyan fejlesztési programot valósítanak meg, melynek segítségével példaértékűen őrzik meg népi értékeinket. A British Airways 1999-ben „Turizmus a holnapért”-díjjal ismerte el törekvéseiket.

Az Aggtelek felé vezető útról megközelíthető településen élők ragaszkodnak lakhelyükhöz és szívvel-lélekkel kötődnek múltjukhoz. A falubeliek elképzelései szerencsésen találkoztak az 1992-ben létrejött, 1993-tól gömörszőlősi csoportot is működtető, miskolci székhelyű Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány céljaival. Az alapítvány munkatársai dr. Gyulai Iván ökológus vezetésével a „Gömörszőlős, egy fenntartható falu" címet viselő falufejlesztő program kapcsán számos régi épületet újítottak fel, szervezik, ösztönzik a népi kismesterségek és népművészeti hagyományok fenntartását, segítik a turizmus szervezését. Létrehoztak egy gyapjúfeldolgozó műhelyt és egy oktatóközpontot. Az alapítvány célja a fenntartható fejlődés eszmeiségének terjesztése, valamint helyi, gyakorlati modellek kimunkálása.

– Nem múzeumfalut, hanem élő falut szeretnénk fenntartani, és megmutatni látogatóinknak azt a helyet, ahol a fenntarthatóság megélhető, ahol látogatóink tevékeny résztvevőivé válhatnak a fenntarthatóság gyakorlásának – mondta dr. Gyulai Iván. – Célkitűzéseink kiemelt eleme a szemléletformálás, ezen belül az ökológiai kultúra fejlesztése, a rendszerszemléletre való nevelés és a fenntarthatósággal összefüggő ismeretek oktatása. A falu, annak szűkebb és tágabb környezete kitűnő hátteret biztosít céljaink megvalósításához.

Melegvíz, kollektorral

Energiahordozó-készleteink kezdenek kimerülni, a Nap viszont kimeríthetetlen és környezetbarát energiaforrás. A használati melegvizet termelő napkollektorok egy tisztább világ előfutárai. A kollektor nem csupán szennyezés nélkül képes előállítani hőenergiát, hanem rövid időn belül képes kitermelni a beruházási költségeket is. A gömörszőlősi oktatóközpont tetején 15 m2 felületű kollektor látja el használati melegvízzel az oktatóközpontot és a szállásépületet.

– A kollektorok, amelyeket magunk építettünk meg a kalákás építőműhelyben, sorosan vannak kötve 5-5 modulonként, és egy 1400 literes szolár-bojlert fűtenek a kazánházban – tudtuk meg Vrastyák Mónikától, a B.-A.-Z. Megyei Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kht. ügyvezetőjétől. – Használati melegvíz előállítása során a teljesítmény hozzávetőleg 20 kW. A napsütéses órák száma Magyarországon évi 2000-2200 között változik, aminek segítségével egy család számára 70-75%-ban előállítható a használati melegvíz. Ha a szolár-bojlerünk fel van töltődve hővel, 2-3 napra 16 szállóvendég használati melegvízigényét fedezi.

Napkollektoros gyümölcsaszaló

Az egyik legrégibb tartósítási módszer az aszalás, amely teljes értékű, tartósítószer-mentes eljárás. A régi tapasztalatokat felhasználva az oktatóbázison napkollektoros gyümölcsaszalót is bemutatnak. Ez a modern technológiák és a régi módszerek hasznos ötvözésének jó példája. A gömöri napkollektoros gyümölcsaszaló működési elve rendkívül egyszerű. A fekete kollektorfelszín elnyeli a napsugárzást, felmelegszik, és felmelegíti az előtte és mögötte lévő levegőt. A meleg levegő felfelé áramolva keresztülhalad az aszalóhálón. A felmelegedett levegő relatív páratartalma kisebb, mint a környezetéé, így nedvességet képes elvonni az ott található aszalnivalókból. Arra kell ügyelni, hogy a felszín ne legyen csillogó, és ne legyen túl vastag, mert akkor megakadályozza a hőleadást a hátsó oldal felé.

Egyedi szennyvíztisztítás

Magyarország településeinek jó részén nem megoldott a szennyvízkezelés. A mosogatásból, mosásból, mosakodásból származó úgynevezett „szürke” szennyvizet a vízöblítéses WC-k „fekete” szennyvizével együtt legtöbbször egyedi emésztőgödrökben a talajba szivárogtatják. Szennyvizeinknek csak egy részét tisztítják meg, másik részét elszikkasztják, illetve az élővizekbe juttatják. A mosó- és mosogatószerek túlnyomó többsége azonban foszfátokat tartalmaz, melyek a természetes vizekbe jutva azok szervesanyag-egyensúlyának felborulásához vezetnek. A szürke szennyvíz problémájának megoldásához nagymértékben hozzájárul, ha háztartási szennyvizünkbe nem juttatunk mérgező, vagy erősen maró hatású anyagot, és próbálkozunk a foszfátterhelés megszüntetésével. Ebben az esetben a „szürke” víz helyben is megtisztítható annyira, hogy károsítás nélkül vissza lehessen juttatni az élővizekbe. A Singulair nevű berendezést a költséges csatornázás, illetve a szikkasztók használatának kiküszöbölésére fejlesztették ki, mely biológiai módon tisztítja meg a szennyvizet. A berendezés eleveniszapos technológiával dolgozik, a mélylevegőztető–keverő egység stabilizálja az iszapot, és optimális életteret biztosít a tisztítást végző mikroorganizmusok számára.

Hasznosított csapadékvíz

A háztartásban felhasznált vízmennyiség túlnyomó többsége tisztításra (mosásra, mosogatásra, tisztálkodásra) szolgál, s ilyen célokra legalkalmasabb a lágy víz használata lenne. Sajnos, a természetben található, s így a csapjainkból folyó víz is jórészt kemény víz, melyből vízkő rakódik le, ami az alkatrészeket rongálja. A megoldást egy természetesen lágy víz, az esővíz használata jelentheti, amely tetőinkről összegyűjtve, megfelelő szűrőkön keresztülhaladva a háztartási víz minőségi követelményeinek tökéletesen megfelelne. Az ökofaluban egy olyan rendszer áll kiépítés alatt, amely az oktatási épület WC-it látná el csapadékvízzel, a fennmaradó csapadékot pedig öntözéshez, gyapjúfestéshez használják majd.

Széllel szivattyúzni

A szélenergia ipari felhasználása ma még korántsem elterjedt módszer hazánkban. Pedig a szélenergia mind vízszivattyúzásra, mind elektromos áram termelésére kiválóan alkalmas, s az emelkedő energiaárak, sőt egyes helyeken az energiaellátás teljes hiánya miatt ez a legjobb megoldás.

Az oktatóbázison egy egyszerű rendszer üzembeállításával bemutatják a szélenergia gazdaságos használatának lehetőségét. A szélkerékkel összekötött speciális szivattyú már tíz éve működik. Kis kapacitással, de közel folyamatosan emel vizet a felszínre, amit egy tárolóban összegyűjtve a biokertben öntözésre használnak. A berendezés rendkívül egyszerű. A szél megforgatja a szélkereket, amely egy excenteren keresztül le és fel mozgat egy merev rudat, melyhez a víz színe alatt egy dugattyús szivattyú van kötve. A merev rúd védőcsőben mozog, és ebben a védőcsőben pumpálja fel a szivattyú a vizet is, egészen a kiömlési magasságig. A szivattyút úgy tervezték, hogy ha nem fúj a szél, szép lassan elejti a vizet. Ez azért lényeges, mert így télen sem fagy el, és a fagyban is képes vizet szivattyúzni.

Komposzt-toalett

Az angol-WC hátrányai ismertek: az alkalmankénti mintegy 6–10 liter víz öblítésével rengeteg ivóvizet pazarol. A komposztáló toaletteket humusz-toalettnek is hívják, így nevezhetjük őket WC helyett HC-nek. A HC olyan vízöblítés nélküli toalett, melyben a fekália, valamint a szerves háztartási és kerti hulladék zárt, hőszigetelt és szellőzéssel ellátott tartályba kerül. Toaletthasználat után 1-2 maroknyi adalékanyagot (szalma, faforgács stb.) kell a tartályba szórni a komposztálás segítése érdekében. A tartályban talajbaktériumok segítségével 1,5–2 éven át zajló érleléssel a keverék eredeti térfogatának kb. 1/5-ére csökken. A kórokozók a komposztálás hőfoka (kb. 65° C) és hosszú időtartama, valamint a mikroorganizmusok antibiotikus hatása miatt elpusztulnak, és végeredményként szagtalan, nem fertőző humusz keletkezik.

Faelgázosító kazán, 90 %-os hatásfokkal

A fatüzelésű kazánok használata mindenütt ajánlott, ahol nagyobb mennyiségű megújuló biomassza áll rendelkezésre. A fűtőrendszer lelke a 40kw-os, elektronikus vezérlésű, fatüzelésű Künzel-kazán. A szilárd fűtőanyagok eltüzelésekor jelentkező kimagasló hatásfok (90%) eléréséről a hagyományos kazánoktól eltérően több kiegészítő berendezés gondoskodik (segédlevegőt befúvó ventilátor, a kazán fenekén található „turbótárcsa” és az áramlást kialakító levegőcsatornák).

A fűtött helyiségekben több lehetőség nyílik a hőmérséklet szabályozására. Az egyik ilyen lehetőséget valósították meg Gömörszőlősön. A hőtechnikai szabványoknak megfelelő szállásépület temperálását, ill. fűtését – az elsődleges hagyományos radiátor mellett – padlófűtés segíti. A szobákban működő termosztátok egyenletesen tudják szabályozni az egész épület hőmérsékletét. A radiátorok funkciója részben – a vendégek érkezése előtt – a szobák gyors felfűtése, illetve később az egyéni igényeknek megfelelő, plusz fűtés. Az oktatási épületben nincs padlófűtés, csak termosztatikus vezérlésű radiátorok.

Az örökség védelme

A fejlesztések tervezése mindig összekapcsolódik az épített örökség védelmével, hiszen a megóvás legjobban akkor biztosítható, ha van gazdája és funkciója a régi házaknak. Az oktatóközpontot egy régi magtárból alakították ki, a szállásépület egy összeomlott cselédház helyén létesült. Az alapítványosok nem kifejezetten a szép épületeket keresték, inkább a csúnyábbakat. Ilyen épületben valósították meg a gyapjúfeldolgozó műhelyt is.

Százéves gépekkel termelnek

A csaknem százéves gépekkel üzemelő kártolóműhely működő ipartörténeti gyűjtemény, ahol a kártolás és a fonálkészítés folyamatát lehet végigkövetni. A foglalkozásokat az oktatóközpontban tartják, ahol egyebek mellett helyi alapanyagra építve a nemezelés technikájával ismertetik meg az érdeklődőket. A termékek elkészítése gömöri hagyományokra épül, díszítésükhöz helyi motívumokat használnak, helyben, lehetőleg természetes alapanyagokból, egyedileg, kézi munkával készítik. Az elkészített termékek közül meg lehet vásárolni a bio-gyapjúval töltött paplanokat, párnákat, továbbá kötött gyapjúpulóvereket, sapkákat és egyéb ajándéktárgyakat.

Oktatás a természetben

Az ökofaluba látogatók számára ingyenes előadást tartanak a fenntartható fejlődés értelmezéséről, és bemutatják a gömörszőlősi „Fenntartható faluprogram”-ot is. Népszerűek a természetismereti játékok, és sokan tekintik meg az oktatóközpont környezetbarát technikai berendezéseit, valamint a biokertet is.

A csoportfoglalkozásokon a népi építészeti hagyományok diavetítéssel, falusétával egybekötött megismertetése után a látottak alapján természetes anyagokból modellezik a látogatók a kiválasztott épületegyüttest. Mézeskalácsot is készíthetnek, és kirándulhatnak a keleméri Mohosokhoz.

Minden dolognak több haszna van

A program fontos megállapítása, hogy mindennek több haszna és funkciója lehet. A monokultúrák a hasznot csupán egyféle termékből termelik ki. A falu határában lévő gyümölcsösben azonban nemcsak a termést lesik. A gyümölcsön kívül hasznot hoz a széna, a tűzifa, a gyógynövény, a gomba, a szaporítóanyag – és nem utolsó sorban a gyümölcsös tájképi látványa. Aligha kirándul valaki egy intenzív gyümölcsösbe, vagy gyönyörködik a virágzó haszonnövényekben, hiszen ott azok haszontalan elemei a rendszernek. Itt a ritka, védett virágzó növények is vonzzák a látogatókat.

Gazdasági és szociális cél

A gazdasági cél a piacos termékek számának, a helyi piacnak a bővítése és a helyi tőkeképzés. A szociális cél a jövedelemteremtés és az életszínvonal folyamatos emelése.

A fenti példákból már kirajzolódik a program sajátossága: a különböző programelemek egyetlen rendszerré épülnek össze. Az integráltság egyrészt a rendszer szervezeti felépítésében nyilvánul meg. Az Ökológiai Intézet közhasznú társaságot hozott létre beruházásainak üzemeltetésére. A kht. mint szervezeti forma biztosíték arra, hogy a programból származó hasznok a közösségi érdekeket szolgálják, s hogy ezeket további fejlesztésekre fordítják. Másrészt minden üzemegység egy kézben van, s ez képes kiegyenlíteni a vertikum egyes elemei közötti gazdasági különbségeket, amelyek a változó piaci környezetből erednek.

A gömöri példa

A gömörszőlősi program térségi kiszélesítése már az előző években megkezdődött. Egyrészről elkészült egy öko-turisztikai koncepció, illetve egy elemzés, amely a fenntartható mezőgazdaság lehetőségeit vizsgálja. Alsószuha, Gömörszőlős, Imola, Kelemér, Szuhafő közös fejlesztési programjában további tervek készülnek el használaton kívüli épületek hasznosítására, valamint a településeket összekötő lovas és kerékpáros túraútvonalra. A falu lassan kilábal a válságból, és fejlődésnek indul. Az infrastruktúra fejlődik, munkanélküliség alig van.

Gömörszőlős első okleveles említése 1232-ből való. A település régi neve Poszoba volt, 1904-től a hajdani szőlőkultúra emlékeként lett Gömörszőlős, s így egyben az egyetlen község, amely ma is őrzi a történelmi Gömör nevét. A lakosság hosszú ideig szinte teljes egészében mezőgazdaságból és állattartásból élt, önellátó gazdálkodást folytatott. A környék ipari városainak fejlesztése nyomán a fiatal munkaképes lakosság nagy része elköltözött a településről, ennek következtében a lakosság száma erőteljesen csökkent. A mezőgazdaság és az állattartás a családoknál mára már csak kiegészítő jövedelemforrássá vált. Egyre inkább feledésbe merült a hagyományos életforma, megszűntek a népi mesterségek. Elzártságánál fogva azonban számos hagyományos lakóháza, gazdasági épülete maradt fenn, amelyek ma is meghatározói a településképnek. A műemléki lakóházak közül a Téglatornácos ház 1885-ben, a Füstösház pedig 1830-ban épült.

Kapcsolattartó:

Kovács László polgármester
Cím: 3728 Gömörszőlős, Kassai út 40.
Tel: 48/435-017
Fax: 48/435-501
Honlap: ozd-putnok.celodin.hu/tgomorszolos.htm

| Vissza a normál oldalnézethez | Küldje el ezt a cikket egy ismerősének |