A rendszerváltás óta végbement társadalmi, gazdasági és politikai változások következtében Hejőkeresztúr község struktúrája átalakult, ami jelentősen érintette az ifjúságot. A helyi általános iskola és Ifjúsági Információs Centrum változatos szolgáltatásokkal küzd a fiatalok leszakadása ellen.

Az Észak-magyarországi Régióban található Borsod-Abaúj-Zemplén megye a rendszerváltozás előtt az ipar egyik fellegvára volt. A kilencvenes évek után azonban válságba került az ipar, aminek egyik súlyos következménye a térségre jellemző nagyarányú munkanélküliség.

A Dél-borsodi Régióban található tiszaújvárosi kistérség 16 önkormányzata 2004-ben társulási megállapodást kötött azzal a céllal, hogy az ott élők gondjait enyhítse. Kiemelt működési feladatai között szerepel a kistérség társadalmi, gazdasági helyzetének javítása, természeti értékeinek védelme, a települések összehangolt fejlesztése. A társulás egyik községe Hejőkeresztúr.

A község a Muhi puszta délnyugati peremén fekszik, az M3–as autópályától néhány percre.1200 fő körüli lélekszámával kisközségnek számít. A rendszerváltozás óta a településen a társadalmi élet megindulása tapasztalható, folyamatosan létesülnek civil szerveződések. A faluban élők mindennapjainak segítésére, életük tartalmasabbá tételére szerveződtek a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Ruszin Kisebbségi Önkormányzat, a Hejőkeresztúrért Alapítvány, a Hejőkeresztúri Iskolásokért Alapítvány és a Hejőkeresztúri Óvodásokért Alapítvány. Az utóbbi két évben alakult meg és ajánl színes programot a lakosságnak, köztük a fiataloknak az Együtt Hejőkeresztúrért Egyesület, a Hejőkeresztúri Ifjúsági Egyesület és a Hejőkeresztúri Táblajáték Egyesület, amely utóbbi fő célja – különösen az ifjúság számára – a szabadidő hasznos eltöltésének segítése.

Ifjúsági Információs Centrum

A rendszerváltás óta végbement társadalmi, gazdasági és politikai változások következtében Hejőkeresztúr község struktúrája átalakult, ami jelentősen érintette az ifjúságot. Felmerült az igény arra, hogy a helyi ifjúság sajátosságainak, szükségleteinek megfelelő, élethelyzetével összefüggő információ elérhetőséget biztosító információs centrumot alakítsanak ki. Ez a humán szolgáltatás kiemelt, naprakész információt kíván szolgáltatni az ifjúság részére

- Hejőkeresztúr és vidéke kulturális programjairól
- a falu sportolási lehetőségeiről, sportrendezvényeiről
- a helyi közoktatásról
- a község egészségügyi és szociális ellátásokról: intézmények alapadatairól, nyitva tartásáról, iskolaorvosi szolgálat alapadatairól, szociális jellegű pénzbeli és természetbeni ellátások fajtáiról és a hozzájuk tartozó jogosultságokról
- a helyi hivatal alapadatairól, nyitva tartásáról
- Hejőkeresztúr önkormányzatáról (a helyi önkormányzati képviselők névjegyzékéről, bizottságokról)
- Hejőkeresztúr és környéke munkalehetőségeiről (a regionális médiákban, hivatalos helyen megjelenő hirdetések alapján)
- a munkanélküli ellátásról (munkanélküli ellátások típusairól, igénybevételük módjairól)
- a helyi, regionális és országos pályázatokról és azok elérhetőségeiről.

A szolgáltatás célja, hogy minden fiatal megfelelő informáltsággal jusson hozzá a kulturális, szociális és szabadidős szolgáltatáshoz, továbbtanulási esélye növekedjen, a társadalmi folyamatokban sikeresen közreműködjön és jelenjen meg a munkaerőpiacon.



A folyamatos információszolgáltatás az alábbi hosszú távon mérhető indikátorváltozást irányozza elő:

- a fiatal korú lakosság általános műveltségi színvonalának emelkedése
- a testi-lelki egészség fejlesztése, karbantartása, a szabadidő kulturált eltöltése
- a kulturális tőke színvonalának emelése, az iskolázási esélyek biztosítása
- az emberi jogok érvényesítése, gyakorlása
- a fiataloknak a naprakész információ útján történő munkahelyhez segítése.

A fentiek megvalósulását segíti:

- kapcsolat kiépítése a helyi, regionális és megyei intézményeknek, szervezeteknek az ifjúsággal kapcsolatos ügyekért felelős személyeivel
- Az ifjúság naprakész tájékoztatása a korosztályt érintő ügyekben
- információs hálózat kialakítása az információs központ és az ifjúsági csoport, illetve az egyén és az önkormányzat között
- az ifjúsági korosztályhoz tartozók számára hozzáférhető tanácsadás megszervezése életviteli, érdek- és jogérvényesítési, pályaorientációs, családalapítási, munkavállalási, mentálhigiénés és szabadidő eltöltési kérdésekben
- a fiatalokat bevonása a helyi társadalmi döntésekbe és azok végrehajtásába.

Általános iskola

A településen működő körzeti általános iskolát három falu (Hejőkeresztúr, Hejőszalonta és Szakáld) önkormányzata működteti.

Az önálló gazdálkodású intézmény három program köré szervezi tevékenységét:

1. A Komplex Instrukciós Program olyan tanítási módszer, mely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog.

2. Az iskola nyitott, beengedi a falu lakosait az osztálytermek falai közé. A szülők aktív szerepet vállalnak az iskola életében, cserébe az iskola olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyeket nem csak a diákok, hanem a felnőttek is igénybe vehetnek. Ennek az együttműködésnek egyik megvalósítója a Generációk Közötti Párbeszéd Program.

A programszervezés szempontjai a szülők és diákok közöttikölcsönösség, a generációk együttműködése, közös tevékenysége, a kreativitás, produktivitás, az értékek megismerése, átadása, a generációk egymástól tanulása és a közös játék.

3. Az iskola egyre növekvő mértékben kíván teret adni a felnőttek és a gyerekek közös élményszerzésének, amelynek egyik hatékony eszköze iskolai és faluközségi szinten a logikai és táblajáték-foglalkozások. A foglalkozások fő célkitűzései az értelmi képesség fejlesztése, a szabadidő igényes, tartalmas eltöltése, a rendszeres versenyzés, a társas élet és a szociabilitás erősítése.

A hejőkeresztúri Táblajáték Klub programja

2005-ben alakult meg a Hejőkeresztúri Táblajátékosok Társasága Egyesület, amelynek célkitűzései a stratégiai játékok népszerűsítése és a klubéletre ösztönző versenyek szervezése, ezeken való részvétel. Az egyesület működésének feladata az értelmi képességek fejlesztése, a szabadidő igényes, tartalmas eltöltése, a hagyományápolás, a rendszeres versenyzés és a társas élet, szociabilitás erősítése.

A klub repertoárjába elsősorban azok a játékok tartoznak, amelyek sikeres műveléséhez valamilyen stratégiára, logikus gondolkodásra van szükség, de természetesen intuícióra és helyzetfelismerő képességre is, valamint néhány játék esetében a szerencsetényező sem iktatható ki.

Melyek ezek a táblajátékok? Szűkebb értelemben valamilyen téglalap vagy négyzet (ritkább esetben hatszög) alakú, mezőkre vagy pontokra felosztott játéktéren (táblán) korongokkal, golyókkal vagy bábukkal játszott játék. Tágabb értelemben idesorolhatók a dominók, a különböző geometriai formákat felhasználó tologatós játékok is, pl. a pentominók, a tangram, stb. A klub programjába azonban nemcsak a táblajátékok, hanem minden észjáték beletartozik, így a kockajátékok, a kártyajátékok is, vagyis mindazok, melyek sikeres művelése nemcsak szerencsén alapszik. Középpontban azonban a táblajátékok állnak.

Régóta ismeretes, hogy a sakk, az egyik legismertebb és legkedveltebb táblajáték fejleszti a logikát, a koncentráló képességet, az emlékezetet, a képzelőerőt, azaz mindazon képességeket, melyek a tanulás folyamatában fontos szerepet töltenek be. Az amőba típusú játékok családja nagyon népszerű a 6-10 évesek körében, míg a nagyobbaknál a téramőba (TAMBA) páratlanul fejleszti a térlátást. A táblás játékoknak a matematikával való szoros kapcsolata nyilvánvaló: érdekes lehet nyerő algoritmusok keresése, rávezető kérdések, feladatok alkalmazása, a feltételek változtatása.

Az általános iskolában egyre több pedagógus ismeri fel a táblajátékokban rejlő lehetőségeket, és egyre többen alkalmazzák ezeket a játékokat a tanórai foglalkozásokon a képességek fejlesztésére. Felső tagozaton, 5. és 7. osztályban a kommunikáció és szocializáció tantárgyak keretén belül létezik elsősorban táblajáték, de szabadidős foglalkozásokon is mindennapos a használatuk.

A homo ludens fogalma régóta ismert: az ember minden korban szeretett játszani, versenyezni, táblajátékok sokasága származik rég, vagy nemrég letűnt korokból.

A nemes versengés, ahol a fair play, a szabályok betartása dominál, és a helytállás fontosabb a győzelemnél, gazdagítja a jellemet, kockázatvállalásra, önfegyelemre nevel. A klubtagok számára nem kötelező a versenyzés, általában kéthavonta egy versenyre kerül sor.

Az iskolában ezeken a foglalkozásokon az iskola létszámának negyede megfordult. A gyerekek összetétele igen vegyes képet mutat: eminensek, renitensek, lányok-fiúk, kicsik-nagyok, kiválóak és gyengébbek egyaránt.