|
 |
 |
|
|
Fórum
azok számára, akik ki akarják találni
önmagukat, közösségeiket, városukat,
falujukat, országukat, régiójukat: Közép-Európát. |
|
Magyar oldalak
| Samu András: A VÁLSÁGOK FELSZÁMOLÁSA PARADIGMAVÁLTÁSSAL |
|
|
| A világban és nálunk is nő a bizonytalanság és a jövőtől való félelem. Sokféle válsággal küszködünk.
|
VÁLSÁG, VÁLSÁG HÁTÁN
A világban és nálunk is nő a bizonytalanság és a jövőtől való félelem. Sokféle válsággal küszködünk.
Ahogyan szaporodnak a válságjelenségek, úgy növekszenek azok a szellemi erőfeszítések, amelyek a megoldásokat keresik. Ma szerte a világban, és a magyar társadalomban is, a megújulás igénye és parancsoló szükségessége elemi erővel jelentkezik. A megújulás iránti vágy juttatta hatalomra az Egyesült Államok első színes bőrű elnökét.
Úgy tűnik, hogy a hatalmas szellemi erőfeszítések ellenére sincsenek válaszok a társadalmat foglalkoztató fontos kérdésekre. Továbbra sem látható az alagút vége és nem tudunk kilábalni válságaink labirintusából.
A társadalom működtetéséhez szükséges, alapvető dolgokat nem tudjuk.
Gondoljunk csak arra, hogy:
- Nincs ÉRTÉKREND;
- Hiányzik az általánosan elfogadott és hatékony ERKÖLCSI RENDSZER;
- Azt tapasztaljuk, hogy a világ egységes egészként működik, de azokat a törvényszerűségeket, amelyek ezt az egységet biztosítják, NEM ISMERJÜK; Így sem a természet, sem az ember, sem pedig a társadalom MŰKÖDÉSÉT nem ismerjük;
- Hiányzik a különböző tudományterületek és a fontosabb elméletek SZINTÉZISE;
- Az önszabályozó rendszerek (atom, növény, állat, ember, társadalom, stb.) MŰKÖDÉSI TÖRVÉNYEIT nem ismerjük;
- Nincs JÖVŐKÉPÜNK;
- Nem tudjuk megfogalmazni, hogy 2008-ban, a mai viszonyok és adottságok közepette milyen a jól és hatékonyan működő IGAZSÁGOS társadalom;
- Nincsenek általános tartalommal bíró POLITIKAI ELMÉLETEK, melyek a társadalom egységének és közös cselekvési programjának az alapját képeznék
- A részekből nem tudjuk összerakni az EGÉSZET.
A fenti kérdések megítélésben és megválaszolásában a társadalomtudományok is tudatlanok. A korszak tudatlanságából adódik, hogy kiváló, jól felkészült tudósok hiába keresik a válságból kivezető utat, nem találják, mert falba ütköznek vagy az ördögi körök csapdájába kerülnek.
AZ ÖRDÖGI KÖRÖK CSAPDÁI
A kiúttalanság ördögi csapdái és a válságok úgy alakulnak ki, hogy a megoldások keresése közben olyan alapkérdésekkel szembesülünk, amiket sem megkerülni, sem megválaszolni nem tudunk. Megkerülni azért nem lehet ezeket az alapkérdéseket, mert nagyon fontosak, a megválaszolásukhoz pedig hiányoznak az ismereteink.
Például ilyen alapkérdés volt az elmúlt időszakban a piac önszabályozó szerepének a megítélése. Az ellentétes vélekedéseket nem tudtuk felülbírálni, mert az önszabályozó rendszerek működésének törvényszerűségeit nem ismertük. Ilyen és ehhez hasonló megválaszolatlan kérdés nagyon sok van.
Az ördögi körök csapdái olymódon is kialakulhatnak, hogy a jónak vélt megoldás megvalósítása kapcsán a jelenlegi rendszer lényeges elemét képező PIORITÁSOKBA ütközünk. Ilyen esetekben tudjuk, hogy mi a megoldás és mit kellene tenni. Például tudjuk, hogy a politikában a közjó szolgálatának kellene prioritással bírni. Ezzel ellentétben azt tapasztaljuk, hogy a hatalom megszerzésének és megtartásának a PIORITÁSA érvényesül a gyakorlatban. Ennek a torzulásnak a súlyos és negatív következményeivel nap mint nap szembesülünk. Megváltoztatni mégsem tudjuk, mert azt érzékeljük, hogy ez meghaladja a lehetőségeinket. Ezzel az ördögi körök csapdájába kerültünk. A kiúttalanságban a válságok tovább folytatódnak és mélyülnek.
A PIORITÁSOK VÁLTOZÁSA
A prioritások az adott rendszer működésének lényeges elemét képezik, ezért nagyon nehezen lehet őket megváltoztatni. Ehhez nem elég a tényekre alapozott, okos érvelés és a meggyőző vita. Például Soros György és jónevű szakértők tucatjai előre figyelmeztették a világot, hogy a pénzügyi rendszer ingatagsága hatalmas válsághoz vezethet. Mégsem történt semmi annak érdekében, hogy a prioritásokat megváltoztatva kijavítsák a hibákat.
A történelmi tapasztalatok alapján a prioritások megváltoztatásának kétféle módja van.
Az egyik esetben csődök, forradalmak, háborúk, hatalmas emberi és társadalmi veszteségek, pusztítás és rombolás után összeomlik a rendszer és maga alá temeti a régi prioritásokat. Gondoljunk csak a szocialista világrendszer alapját képező marxista ideológiára és az abban megfogalmazott prioritásokra (a párt vezető szerepe, állami tulajdon, tervgazdaság, stb.) Ezek a prioritások csak a rendszer működőképtelenségének bizonyossá válása, kudarca után, a rendszerváltással változtak meg.
Vagy napjainkban a bankcsődök és a kibontakozó gazdasági világválság kapcsán a piac mindenhatóságának és önszabályozó képességének neoliberális mítosza szertefoszlott.
Így a mindenható piac prioritása a jelentős állami beavatkozások révén megszűnt., a bankcsődök, és a gazdasági válságok maguk alá temették. Mindkét esetben csődök, társadalmi és gazdasági válságok kényszeríttették ki a prioritások megváltozását.
A válságok kapcsán kibontakozó rombolás és pusztítás önmagában még nem teremt új prioritásokat, csak a régit megszűntetve, helyet csinál az újnak. Ezt a folyamatot a régi ház lerombolásához lehet hasonlítani. A válságok és pusztítások eltüntetik a régi házat, de újat nem építenek fel a régi ház helyén. Az új ház építéséhez új eszmék kellenek.
ÚJ PIORITÁSOK MEGFOGALMAZÁSA
A prioritások megváltoztatásának másik módja az, amikor gondolkodásunkban, világlátásunkban nagyarányú változások történnek. Új ismeretek és tudás kerül a birtokunkba, és megváltozik a VILÁGLÁTÓ SZEMÜVEGÜNK. Ezért másként látjuk a világot, másként képzeljük el a társalom működését, és más prioritásokat fogalmazunk meg.
Az új eszmék és ideák megjelenésével megkezdődik az új ház építése. Elképzeljük és megfogalmazzuk az új társadalom felépítésének és működésének főbb sajátosságait.
Ilyen jellegű tudati változások történtek a középkor végén és az újkor elején is.
Ezt a szellemi megújulást ma felvilágosodási mozgalomnak, vagy más megfogalmazásban a francia felvilágosodásnak nevezzük. A francia felvilágosodási mozgalom keretei között tovább folytatódott és kiteljesedett a Descartes által elindított szellemi forradalom. A forradalom hatását és eredményeit tekintve fordulópontot jelentett az európai történelemben.
A jelentős változások úgy jöttek létre, hogy a felvilágosodás képviselői egyrészt összegezték a világról a rendelkezésükre álló ismereteket (enciklopédisták), másrészt pedig megfogalmazták azokat az alapvető normákat, amelyek az egymáshoz való viszonyainkat, a társadalmi és politikai intézményeink kialakítását illetve működését, erkölcsi elveinket, értékrendünket és magatartásunkat hosszú időn keresztül irányították.
Új prioritásokat fogalmaztak meg, illetve választ adtak a kor kihívásaira és az újkor emberének kérdéseire.
A felvilágosodás eredményeként a „szabadság, testvériség és egyenlőség” eszméje a 18. század végétől nagy társadalmi tömegmozgalmak és forradalmak jelszavává vált. A felvilágosodás szellemisége jelentősen befolyásolta az emberiség történelmének menetét.
Amennyiben ki akarunk kerülni a korunk válságainak labirintusából - és az ördögi körök csapdájából -, akkor jellegében a felvilágosodási mozgalomhoz hasonló, tartalmában pedig a kor követelményeihez igazodó új felvilágosodási mozgalmat kell beindítani.
A szükséges társadalmi reformok elindításához és megvalósításához új prioritásokat kell megfogalmazni.
AZ ÚJ FELVILÁGOSODÁS
Az utóbbi évtizedekben igen jelentős változások történtek a világban és az emberek életében. Ezek a változások új kihívásokat jelentenek. Az új kihívások jórészt a globalizáció fogalmához kapcsolódnak. A globalizációról könyvtárnyi tanulmány született. Ennek ellenére a lényegét mégsem értjük pontosan, és bizonytalanok vagyunk a teendők és intézkedések meghatározásában. Nem alakult még ki az a világlátás és értékrend, ami cselekvésünket helyes irányba terelné. Hiányzik a globális átalakulás saját felvilágosodása. /Palánkai T./
Nekünk ezt kell pótolni. Egy új felvilágosodást kell elindítani, hogy felszámoljuk a válságokat. A kérdés az, hogy miként lehet egy szellemi forradalmat elindítani?
Jellegében és módszereiben hasonlóan, mint ahogyan a francia felvilágosodás elindult.
A forradalom elindítója Descartes volt, aki a filozófiai rendszere középpontjába az emberi észt állította (Gondolkodom tehát vagyok). Ez azért jelentett forradalmat az európai gondolkodásban, mert a középkor teológiai felfogásában Isten volt a rendszer középpontja.
Descartes filozófiája nyomán egy súlypont áthelyeződés történik. A gondolkodási rendszer súlypontja az égből a földre, Istenről az emberre helyeződik át.
Most is egy ilyen jellegű súlypont áthelyeződéssel kell elindítani az új felvilágosodást. A gondolkodásunk súlypontját az észről és az emberi tudásról a természetnek, mint egésznek a működési rendjére és törvényszerűségére kell áthelyezni. Az új filozófiai rendszer középpontjába a ma még ismeretlen EGYETEMES TERMÉSZETI TÖRVÉNYEKET kell állítani. Az egyetemes természeti törvények felfedezése és megismerése elindítja korunk új felvilágosodási mozgalmát.
Most pedig röviden tekintsük át, hogy milyen forgatókönyv szerint zajlik ez a folyamat.
PARADIGMAVÁLTÁS
Ma a társadalomtudományokban a nagyon jelentős és meglepetésszerű tudati változásokat Thomas S. Kuhn munkássága nyomán paradigmaváltásnak nevezzük (Thomas S. Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete Bp., Osiris K. 2000).
- A paradigmaváltást válságok, ellentmondások, ellentétek kiéleződése előzi meg.
- Elkezdődik a megoldások keresése, a kutatás.
- Kuhn kétféle kutatási módot vagy formát különböztet meg.
Az egyik a normál kutatás, a másik a rendkívüli kutatás.
- A rendkívüli kutatatás eredményeként születik meg az a rendkívül jelentős felfedezés, amelyre a paradigmaváltás épül.
A felfedezés és annak eredménye alapozza meg a paradigmaváltást.
Mit kellett most felfedezni a paradigmaváltáshoz?
AZ EGYETEMES TERMÉSZETI TÖRVÉNYEKET kellett felfedezni az új tudás megalapozásához.
AZ ÚJ FELFEDEZÉSEK
Miért jelentős az egyetemes természeti törvények felfedezése?
- Azért jelentős, mert ezek a törvények képezik az önszabályozó rendszerek – így az ember és a társadalom – működésének alapját. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ezek az önszabályozás törvényei.
- Mivel a világ azonos elveken működő és modul elv szerint egymásra épülő önszabályozó rendszerekből áll, ezért a világ egységének az alapját is ezek a törvények képezik. Egységes egészként látjuk a világot.
- Megismerésük után tudásunkat és egész világlátásunkat az EGYETEMES TERMÉSZETI TÖRVÉNYEK jelentősen átalakítják.
- A válságok is azért keletkeztek, mert az önszabályozás törvényeit nem ismerjük, és tudatlanságunkban szembe megyünk velük. Megismerve és hasznosítva ezen törvényszerűségeket, fel tudjuk számolni a válságokat.
- Megismerésük révén nagyon sok fontos új ismerethez és tudáshoz jutunk.
A felfedezés és a paradigmaváltás nagyon jelentős változásokat eredményez világlátásunkban. Nem a részek, hanem az EGÉSZ felöl közelítünk a dolgokhoz. Így azután:
- MÁS VALÓSÁGOK tárulnak elénk;
- MÁSKÉNT LÁTJUK a világot;
- MÁS KÉRDÉSEKET teszünk fel ill. fogalmazunk meg;
- MÁS VÁLASZOKAT kapunk;
- MÁS RENDSZERBEN gondolkodunk;
- MÁS FOGALMAKAT használunk gondolataink kifejezésére;
- SOKKAL TÖBBET TUDUNK mint korábban.
Új világlátó szemüveget kapunk, és a paradigmaváltás kapcsán kibontakozik a tudás forradalma, továbbá elindul az új felvilágosodás.
AZ ÚJ FELVILÁGOSODÁS
Az új felvilágosodás:
a) új ÉRTÉKRENDET teremt ill. fogalmaz meg, új PRIORÍTÁSOKKAL
b) megteremtődik a különböző tudományterületek, és a fontosabb elméletek, filozófiák SZINTÉZISE
c) kialakul az EGYSÉGES EMBERKÉP
d) megfogalmazódnak egy új, demokratikus és IGAZSÁGOS társadalmi rend kialakításának RENDEZŐ ALAPELVEI
e) általános tartalommal bíró POLITIKAI ELMÉLETEK születnek, melyek a társadalom egységes és közös cselekvési programjának az alapját képezik
f) létrejön az általánosan elfogadott és a jól működő ERKÖLCSI RENDSZER
g) felszámolódnak a válságok és kialakul a VONZÓ JÖVŐKÉP
Így a jelenlegi válság, akár egy boldog és békés aranykor megteremtésének a nyitánya is lehet.
Az áldás és az átok
A paradigmaváltás. illetve gondolkodási rendszerünk nagyarányú átalakulása áldás és átok is egyben.
Áldás, mert csak ilyen nagy volumenű és mélyreható változásoktól lehet azt remélni, hogy tényleges fordulatot eredményeznek a társadalom működésében, az emberi gondolkodásban, és megszüntetik a kimerülési válságot.
A nagy volumenű változások révén a paradigmaváltással teljesülnek az EU 7. Keretprogramjában megfogalmazott célkitűzések. Új lehetőségeket, új utakat nyit meg a társadalmi, valamint a tudományos fejlődés előtt, és a társadalmi haladás kulcsfontosságú motorjává válik.
Átok azért, mert a régit és az újat mindig egy szakadék választja el egymástól. Ez a szakadék annál nagyobb, minél eredetibb és jelentősebb felfedezés elfogadtatását kell megoldani. A szakadék leküzdése vagy áthidalása legtöbb esetben nagy nehézségeket szokott jelenteni. A tudósok illetve a felfedezők sok negatív tapasztalattal rendelkeznek. A témával foglalkozó írások gyakran idézik Max Plancknak, a kvantum atyjának mondását, mely szerint „lehetetlen meggyőzni az embereket akármilyen új dolog felől. Egyetlen dolog amit tehetünk, hagyjunk időt számukra, hogy meghaljanak. A fiatal generáció az új igazságokat öleli magához.”
A paradigmaváltással egy új rendszer születik, amely szerkezetében, fogalmi rendszerében és nyelvezetében is eltér a mai rendszertől. Ezért első olvasásra a tanulmányok szövege garantáltan idegen és érthetetlen lesz. A nehézségeket, vagy T. S. Kuhn megfogalmazása szerint a „kommunikációs csődöt” tanulással lehet csak áthidalni és megszüntetni. (Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete, Bp. 2000.,utolsó 5. fejezet, 205. old.)
AZ ÚJ MAGYAR FELVILÁGOSODÁS
Az új magyar felvilágosodás megnevezést azért használjuk, hogy a előző francia felvilágosodástól megkülönböztessük a most kibontakozó megújulási folyamatot. Maga a megnevezés nem a tartalomra, hanem a kezdeményezőkre utal. Nyilvánvaló, hogy a mostani felvilágosodás hatásában nem korlátozódik Magyarországra.
Az új magyar felvilágosodási mozgalom elindítását vállalom.
Samu András rendszerkutató
|
| Szerző:
Samu András |
Publikálás dátuma:
2009.01.16 11:35 |
|
|
|
|
|
