 |
|
|
Fórum
azok számára, akik ki akarják találni
önmagukat, közösségeiket, városukat,
falujukat, országukat, régiójukat: Közép-Európát. |
|
Magyar oldalak
Valamikor az előző év végén egy felvételi interjún elhangzott a
következő: - Igen, nálunk nincs sok lehetősége jelenleg egy friss
diplomásnak, próbálja meg talán külföldön. - Hogyan? - hangzott a
válasz. - Nem megyek el innen. Ez a hazám és otthonom is egyben,
minden ideköt.
|
Ez persze túlzás, mert egy fiatalnak igenis kell
világot látnia, hogy szélesedjen a látóköre, megismerjen sok más
kultúrát és életformát. De felháborító tudomásul venni, hogy kevés
lehetősége adatik azoknak, akik itthon képzelik el jövőjüket. Sajnos
nemcsak a munka területére vonatkozik ez a szűk mozgástér. Mit nyújt
ez az ország fiainak és leányainak?
Találjuk ki Közép-Európát - láthatjuk a felszólítást a honlapon.
Szerintem elsősorban nem kitalálnunk, hanem megalkotnunk kell egy
értékrendet, ami idővel életformává válhat. Hazánk mindig is
kultúrájáról híres európai nép volt, óriási hagyományokkal, amely
gyakran követendő értéket állított Európa és a világ elé. Hány ország
vagy nemzet mondhatja el magáról, hogy ha meg is fogyatkozott, de el
nem veszett. A számtalan vihar sem tudta a magyar népet összetörni,
mert alapjaiban volt erős. Fennmaradt olyan nemzetek között, akik nem
voltak testvérei, hanem sokszor ellenségeiként viselkedtek. Vesztheti-e
hitét ez a nép?
Számtalan magyaron lehet érezni, hogy más népek fiaival
összehasonlítva kevesebbnek érzi magát. Miért van ez? Miért
érezzük magunkat kevesebbnek másoknál? Azok lennénk? Gyakran
kérdezik meg riporterek ismert külföldi interjúalanyuktól, hogy miért
pont Magyarországot választotta erre, vagy arra a célra? Miért
magyarokkal dolgozik? Talán mi magunk hitettük el a világgal azt, hogy
a mi sportolóink csak doppingolva nyerhetnek az olimpián, hogy a
szerencsének köszönhető, hogy vannak Nobel-díjasaink, hogy az Oscar-
díjról még álmodni se mernek színészeink és rendezőink? Szerintem az
lenne a természetes, ha jelen lennénk a világban és hallatnánk a
hangunkat. A célunk az legyen, hogy a világ megismerje, hol él a
magyar nép és mit köszönhet neki. Ehhez viszont szükséges tudnunk
azt, hogy mindez lehetséges, ha összefogunk és hiszünk benne. Ha ismerjük a célt, az utat is megtaláljuk hozzá.
Mi, magyarok Amerikát feltétel nélkül támogató nép vagyunk. Bizonyos szempontból ez érthető, hiszen sokáig éltünk szovjet elnyomás alatt, és
szabadságra van szükségünk, ami egyenlő az Amerikáról alkotott
képünkkel. De nem szabad kritika nélkül elfogadnunk mindent, ami
Nyugatról jön. Hogy Közép-Európa milyen lesz vagy nem lesz a jövőben,
az rajtunk, magyarokon is múlik, ezért nem mindegy, honnan
vesszük a példát. A fiatalok ne akarjanak a gyors meggazdagodás
reményében elmenni hazájukból, elhagyva gyökereiket, hogy egy
idegen országban idegenként éljenek.
Tudjuk azt, hogy honnan jöttünk, és tudnunk kell, hová tartunk, mert akkor
tudjuk, hogy jó úton járunk. Legyünk jelen a világban és ne más
népeknek igyekezzünk megfelelni, hanem csakis önmagunknak.
Legyünk önmagunk! Értsük meg a világot és benne helyünket!
|
|
|
