|
 |
 |
|
|
Fórum
azok számára, akik ki akarják találni
önmagukat, közösségeiket, városukat,
falujukat, országukat, régiójukat: Közép-Európát. |
|
Magyar oldalak
| Autópályák a Balkán-félszigeten III. |
|
|
| A közép-kelet-európai térség autópályáit bemutató sorozatunk utolsó előtti részében Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Bulgária, Montenegró és Albánia úthálózatával ismerkedhetnek meg.
|
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovinában az úthálózat nem volt olyan elmaradott a délszláv állam 1929-es létrejöttekor, mint Koszovóban vagy Macedóniában. Az Osztrák–Magyar Monarchia idejéből maradt útvonalakat kellett volna fejleszteni, de mivel Szarajevó távol feküdt a Belgrád-Zágráb folyosótól, ezt a térséget elkerülte a sztráda. Még az 1984-es téli olimpia miatt sem kapott a térség könnyen járható gyorsforgalmi utat.
Az 1980-as évek végén csak egy rövid, 16 km-es szakasz készült el a másik bosnyák nagyváros, Banja Luka mellett, illetve egy 9 km-es bevezető út Szarajevónál. Azóta a két városból kivezető utakat erősítették meg és szélesítették ki, igazi autópálya-építkezés csak egy 11 km-es szakaszon az európai V/C korridoron történt Podpugovi és Josanice között.
|
Bosznia-Hercegovina
Főváros: Szarajevó
GDP/fő: 6035 $
GDP növekedési üteme: 3,5%
Közutak hossza: 21826 km
Ebből autópálya: 36 km
Autópályadíj: nincs
|
|
Macedónia
A kis Macedónia az autópálya-építkezések érdekes színfoltjának tekinthető. Az ország az E75-ös X-es folyosót fejleszti autópályává, amely érinti a fővárost, Szkopjét is. A Vardar-völgyi építkezés a befejező szakaszhoz érkezett. Ez az útszakasz csatlakozni fog a Thesszalonikiből északra vezető, már elkészült görögországi autópályához. Macedónián halad keresztül még a kelet-nyugati irányú, E65-ös VIII-as korridor is. Ez az útvonal a Fekete-tenger térségét köti össze Tiranával és az albán kikötővel, Durrëssel. Azonban ennek az építését Macedóniának egyedül kell kigazdálkodnia, mivel az építendő út nem uniós tagországokon át vezet, így nem lehet Brüsszelhez pályázati úton anyagi támogatásért folyamodni. Ez Macedónia egyik problémája. A másik az, hogy egy görög autópálya épül a bolgár–macedón–albán útvonaltervekkel párhuzamosan, alig néhány kilométerre a macedón határtól. Görögország – kihasználva EU-tagságát és az így nyerhető pénzügyi támogatást – lassan be is fejezi a Jón-tenger és az Égei-tenger közötti szakasz építését. Ez a görög sztráda ugyan kis hatékonysággal fog működni, mert nem érinti a fekete-tengeri kikötőket és az ebből származó nemzetközi kereskedelmet. Azonban még így is jelentős forgalmat szívhat el az északi szomszédoktól, akik így bevételkieséssel számolhatnak.
Budapestről egyébként Thesszalonikit és Görögországot a legegyszerűbben Macedónián át lehet elérni, mert ez a legrövidebb út. Az EU tagállamai és Szkopje között azonban kölcsönös vízumkényszer áll fenn, ezért aki el szeretne jutni Athénba vagy a görög tengerpartra, annak ezt is figyelembe kell vennie az utazáskor. Vízum hiányában a bolgár kerülőt ajánlom.
|
Macedónia
Főváros: Szkopje
GDP/fő: 7750 $
GDP növekedési üteme: 4,1%
Közutak hossza: 8684 km, ebből 5540 szilárd burkolatú
Ebből autópálya: 177 km
Autópályadíj: kilométerenkénti díjszabás (macedón dinár = MKD)
Tabanovce – Szkopje: 60 MKD
Szkopje – Ohrid: 120 MKD
Szkopje – Gevgelija: 150 MKD
Tabanovce – Gevgelija: 100 MKD
Valutaárfolyam (2006): 1 EUR = 70,5 MKD
|
|
Bulgária
Bulgária a nyugat-kelet irányú E80-as IV-es folyosó építésében érdekelt. Ennek része a 70-es években épített, alig 50 km-es Szófia–Pazardzsik szakasz. A kilencvenes évekig sem sikerült azonban 273 km-nél több autópályát átadni. Ez leginkább a nagyvárosok bevezető szakaszait jelentette, illetve a Szófiát körülölelő körgyűrűt. Bár erről csak saját tapasztalataim vannak, de a bolgár „M0”-ás csak 2×1 sávos, és bizony néhol még az aszfalt is hiányzik, csak macskakővel borították. Mégis ezt ajánlom, ha valaki nem akar eltévedni a bolgár főváros útvesztőiben, és kényszerűen a bolgár rendőröktől felvilágosítást kérni. Nem beszélnek idegen nyelveket, és a segítségnyújtás nem ingyenes.
A rendszerváltás óta javult a helyzet, mert az ezredfordulón Szófia kidolgozta középtávú, gyorsforgalom-fejlesztésre irányuló terveit. Így vállalta a IV-es korridor részét képező E773-as Szófia–Plovdiv–Burgasz közötti, még hiányzó 193 km-es pálya megépítését. Ezt nevezik Bulgáriában „Trákia” autópályának, amelynek építési költsége közel 475 millió $. A további tervek szerint az ebből kiágazó, a IX-es folyosóhoz tartozó sztráda pedig Törökország felé halad majd. Ez a „Marica” sztráda nevet viseli, és a Marica-folyó völgyét követi. A harmadik sztráda az E79-es IV/C korridor Görögország felé. Jelenleg ennek a készültsége van a legmagasabb szinten a fenti három vállalás közül. Természetesen ezt a szakaszt is elnevezték, így lett belőle „Sztruma” autópálya.
A távolabbi tervekhez tartozik egy Szófiát Várnával összekötő, 424 km hosszú pálya megépítése is, mely a Hemus nevet fogja viselni. Mivel a Görögország és Törökország szempontjából létfontosságú „Sztruma” és „Marica” pályák építéséhez is ISPA-támogatást kellett elnyerni saját tőke hiányában, így valószínűleg mind az E83-E70-es jelzésű Szófia–Várna, mind a még későbbre tervezett, 85 km hosszú, 260 millió $-ba kerülő, Várnát Burgasszal összekötő E87-es sztráda ( „Fekete-tenger”)átadása későbbre fog tolódni.
Egy külön érdekesség még a bolgár helyzettel kapcsolatban: a bolgár adatok alapján és a Pécsi Tudományegyetem számításai szerint Bulgáriában 2,5–3 millió $-ba kerül egy kilométer autópálya építése. A kilométerenként elkért 0,10 $-os autópályadíj viszont még hosszú távon sem fedezi a beruházást, csupán az üzemeltetést és a karbantartást.
Még néhány hasznos tudnivaló a bolgár utakról. Ha átlépjük a határt, azonnali, egyszeri autómosásért kell fizetni, amelynek ára 500 Ft-nyi összeg. Majd a mosást követően autópálya-matricát kell venni, függetlenül attól, hogy használjuk-e majd a sztrádát. A bolgár matrica azonban nem tartozik a legdrágábbak közé, egy hétre 4, egy hónapra pedig 10 euróba kerül, vagyis kb. 1000 illetve 2500 forintba.
|
Bulgária
Főváros: Szófia
GDP/fő: 9223 $
GDP növekedési üteme: 5,5%
Közutak hossza: 36930 km
Ebből autópálya: 324 km
Autópályadíj: 0,10 $/km
|
|
Montenegró
A térség új államának, a kis Montenegrónak a területén most még nem vezet semmilyen autópálya, mivel a jugoszláv kormányok nem tartották fontosnak, hogy sztrádákkal hálózzák be a fekete hegyek országát. Ám ha a függetlenségét nemrég elnyert délszláv államnak sikerül beindítania gazdaságát és idegenforgalmát, akkor előbb-utóbb az autópálya-építés is sorra fog kerülni. Egyelőre csak egy autóút besorolású,35 km hosszú, E65-ös számozású úttal rendelkezik. Ez a szakasz a fővárost, Podgoricát köti össze Cetinjével, a régi fővárossal.
|
Montenegró
Főváros: Podgorica
GDP/fő: 3800 $ (de ez az adat a 2 hónap gazdasági teljesítményét mutatja csak)
GDP növekedési üteme: még nincs adat
Közutak hossza: 5227 km
Ebből autópálya: 0
Autópályadíj: nincs
|
|
Albánia
Albániában a szocializmusban teljesen elhanyagolták az úthálózatot, így nem meglepő, hogy ebben az időszakban egy km autópálya sem épült. Azóta elkészült a VIII-as folyosóhoz tartozó Durrës–Tirana közötti 23 km-es szakasz, és több vonalon is szélesítették, illetve 2×2 sávossá alakították az utakat.
A fentiekből is kiderült, hogy a balkáni országoknak az infrastruktúra terén még nagyon sok tennivalójuk van. Súlyos nehézség a forráshiány, amelynek következtében nem csak a fejlesztésekre jut kevés pénz, de a napi működtetés és a karbantartás sem mindenhol megoldott. Nagy szerepe lesz ezért az Európai Uniónak, amely nem csak autópálya-építésekben nyújthat segítséget e régió országainak.
|
Albánia
Főváros: Tirana
GDP/fő: 4764 $
GDP növekedési üteme: 5%
Közutak hossza: 17450 km
Ebből autópálya: 23 km
Autópályadíj: nincs
|
|
(A gazdasági adatok a 2005-ös évből származnak, és vásárlóerő-paritáson alapulnak. Az autópályákkal kapcsolatos információk 2006-osak, és személygépjárművekre vonatkoznak.)
|
|
|
|
|
|
