 |
|
|
Fórum
azok számára, akik ki akarják találni
önmagukat, közösségeiket, városukat,
falujukat, országukat, régiójukat: Közép-Európát. |
|
Magyar oldalak
| Horváth Ernő: Civil összefogás a siketekért |
|
|
A Gyógypedagógiai Szaktanácsadók Országos Egyesülete (www.gyszoe.hu) 1998 óta működik.
|
Feladatai többek között:
- a mindennapok szakmai munkájának támogatása
- információk cseréjének segítése
- a különböző jellegű országos, megyei kezdeményezések bemutatása, felkarolása
- az egyes megyékben, egymástól elszigetelten dolgozó egykori és jelenlegi gyógypedagógiai szaktanácsadók és szakértők összefogása
- lehetőség kérése, segítségnyújtás felajánlása minden szakterületünket érintő országos szintű oktatáspolitikai, szakmai stb. anyag véleményezésében
- pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése; a munkaközösség működtetéséhez, programjának gazdagításához pályázati úton erőforrás keresése.
Európai partnerszervezetünk: The European Agency for Development in Special Needs Education (www.european.agency.org).
A siket, vagy régies nevén a süketnéma oktatás története:
- De’l Epée abbé 1865-ben, Párizsban létrehozta az első intézetet, ahol jelbeszéddel folyt az oktatás
- Samuel Heinicke nem sokkal később beszédre alapozott képzést indított el Lipcsében
- A kettő ötvözetéből alakult ki a XVIII. század végén a bécsi vegyes módszer, amelyben a szájról olvasás is komoly hangsúlyt kapott.
- Cházár András 1802-ben megalapította a Váci Királyi Süketnéma Intézetet. Az itt oktatók először Bécsben tanultak, akárcsak a később alapított intézetek tanárai. 1890-ben, Milánóban a siket tanárok konferenciáján a hangos beszédre tanítás mellett foglaltak állást a jelbeszéddel szemben. Európában elterjedt, sőt, akárcsak Magyarországon, egyeduralkodóvá vált ez a módszer.
- A XX. század második felében fantasztikus fejlődésen mentek keresztül a hallókészülékek, hiszen ma már digitális alapon működnek. Emellett jó húsz esztendeje a cochleáris implantáción átesettek is komoly esélyt kapnak a hallás útján történő tanulásra.
Az úgynevezett auditív-verbális módszerrel sokkal nagyobb az esély a siketek társadalmi beilleszkedésére, hiszen megtanulnak beszélni, javul a hallásfigyelmük, és nem utolsó sorban kiválóan olvasnak szájról. De vajon minden siket számára jó-e ez a módszer? Vagy más módszerrel ötvözve sikeresebben fejlődhetnek bizonyos problémákkal küzdő siketek? Mi a helyzet a jelbeszéddel?
A siketek egymás között legnagyobb részben ezt a kommunikációs formát részesítik előnyben. Sok esetben a siket gyermekeknek, felnőtteknek ez az egyetlen vagy legfontosabb kommunikációs lehetőség. Súlyos hiba volt, hogy Magyarországon több mint száz éven keresztül elhanyagolták a jelkutatást, a jelbeszédet mint egy fontos kommunikációs lehetőség oktatását. Úgy képeztek siketekkel foglalkozó tanárokat – szurdopedagógusokat –, hogy ők nem ismerték a jelbeszédet, sokan még ma sem ismerik. Csodálatos tanárszemélyiségek kerültek sokszor kellemetlen helyzetbe jelbeszédbeli hiányosságaik miatt, önhibájukon kívül. Sokan önszorgalomból, siket tanítványaiktól sajátították el a jelbeszédet. Mindezek ellenére a siket iskolákban kimagasló szakmai munka tapasztalható mind a mai napig.
1983-ban indult a siket tanárok részére felsőfokú szakértő jeltolmácsképzés, és tartott néhány évig, majd 2004-ben kezdték ismét a képzést. Az iskolákban, 1993-ban Sopronban, majd Budapesten és Vácott a gyerekek részére ún. jelfakultáció indult felső tagozaton, jól jelelő tanárok vagy siket (hallássérült) tanárok segítségével. 1996-tól jelversenyen mérhetik össze tudásukat a legjobb felső tagozatosok, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége jóvoltából. Ugyanitt jeltolmácsképzést indítottak be, valamint jelkutatást is végeznek hosszú idő óta.
Sopronban 1999–2002-ig három ország intézete részvételével (Straubing, Németország; Bécs, Ausztria és Sopron, Magyarország) sport- és kulturális jelek összehasonlító vizsgálatával foglalkoztunk (Socrates Program Európai Oktatási Projektek, Comenius 1 keretében).
2004-ben a Lepkeszárny Alapítvány keretei között négyen, két siket tanítványunkkal elkezdtük Magyarország első internetes jelszótárának a készítését. A www.jelszotar.hu honlapon, és CD formátumban már 2004 jelet dolgoztunk fel. Siket tanítványaink, akik jelelnek a jelszótárban, integráltan végezték gimnáziumi tanulmányaikat. A program az európai e-learning Top Awards 2005 pályázatán 800 pályamű közül az első százban volt, Magyarországról kettőt juttattak ide a zsűri tagjai. A néhány kolléga összefogásával létrejött kutatási eredményünk sok embernek szerez új ismereteket, segíti a siket emberek kommunikációs akadálymentesítését.
|
| Szerző:
. |
Publikálás dátuma:
2007.02.13 11:42 |
|
|
