Először néhány szó a törvényes hatalomról: a törvényes hatalom valójában a különböző törvények által biztosított döntési, végrehajtási és ellenőrzési jogosultság a társadalom egyes tagjai, csoportjai felett. Amikor a hatalmat gyakorolja egy vagy több személy egy vagy több ember felett, akkor különböző eszközökkel, módszerekkel rákényszeríti saját akaratát másokra. Az egyes ember teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerül a hatalommal szemben, ha nincs lehetősége vagy nem teremti meg a hatalommal szembeni ellensúlyozó korlátokat.
Azonban, ha azt próbáljuk erőltetni, hogy a mindenkori hatalommal ellenkező, de azzal azonosan, különböző szervezeti formá(ka)t hozunk létre, akkor soha véget nem érő konfliktusok fogják uralni az életünket, ahol mindig az erősebb győz. A megosztottság, differenciálódás egyre nő a társadalomban, ami a mindenkori hatalomnak rendkívül kedvező. („A társadalom alrendszerekre történő differenciálódása, nem társadalmi fejlődést, hanem társadalmi hanyatlást eredményez.” – Jürgen Habermas, német filozófus és szociológus)
Ha fel akarunk építeni egy országot, akkor – akárcsak az emberi szervezetben – a különböző szervek (szervezetek) összhangját kell megteremteni. A kérdés, hogyan? A válasz egyértelműen adódik: a hatalom megosztásával. (Kutyaharapást szőrével.) Ahogy a hatalom fenti megfogalmazásából adódik tehát, a döntéshozó, a végrehajtó és az ellenőrzési funkciókat kell önálló, független szervezetekre osztani. A problémák az után jelentkeznek, amikor lemondunk döntési jogunkról.
A döntési jog azt illeti, akié a tulajdonjog. A tulajdonosnak van joga arra, hogy a döntés, a végrehajtás, valamint az ellenőrzés jogát átruházza. Azt kell tudomásul vennünk, hogy ha valaki mindhárom jogát átruházza, teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Az állam: az állampolgárok közös tulajdonában lévő intézmények, műtárgyak, hivatalok, stb. Az állampolgár ezért, mint tulajdonos, rendelkezik a döntési, végrehajtási és ellenőrzési jogosultsággal. Ezzel a joggal csak akkor tud élni, ha megteremti a lehetőségét is annak, hogy a döntéseinek, akaratának érvényt tudjon szerezni. Tehát: hiábavannak jogaink, ha nincs lehetőségünk arra, hogy éljünk is vele.
A feladat tehát, hogy megteremtsük a lehetőségét a döntéseink érvényesítésére, úgy, hogy nem ruházzuk azt át senkire.
A megoldás:
A társadalom alapja a család, mely a társadalom legkisebb és legkiszolgáltatottabb egysége, közössége, ugyanakkor előnye, hogy az egyes ember számára az egyetlen olyan szervezet, amelyben az egyes ember valóban független és szuverén döntéseket hozhat. A család képviselője a szülő(k). Ha a családok többsége rosszul működik, akkor a társadalom is. Ha az állam eladósodik, akkor a család is. A család valójában az állam legkisebb intézménye. A fő probléma, hogy ezen intézmények (családok) elszigetelve élnek egymástól és az állam egyéb intézményeitől is, így nem tudnak élni tulajdonosi jogaikkal.
Az elszigeteltség megszüntetése a közösségi tulajdon intézményében, az önkormányzatokban valósítható meg. Konkrétan: az önkormányzati médiák (honlap, helyi újság, stb.) feletti rendelkezés ill. ezek által a döntések joga a családoké, ill. azok tagjaié kell hogy legyen. Ennek gyakorlati kivitelezéséhez elsősorban az Internet ad lehetőséget.
Hogyan kezdjünk hozzá?
Fel kell szólítani a település önkormányzati képviselőit, hogy a közgyűlésben szavazzák meg a Független Családi Képviselők Intézménye (FCSKI) létrehozását. Ezen intézmény valójában egy Független Közérdekű Információs Hálózat.(FKIH). Tagjai a családok képviselői, akik rácsatlakoznak ezen információs csatornára (honlapra), melyen keresztül információkat küldenek és fogadnak. A legfontosabb megvalósítandó cél, hogy minden be- ill. kimenő információt minden rácsatlakozó állampolgár (család) hírlevél formájában megkapjon.
Működésének színvonalát, hatékonyságát a település szellemi erőinek minősége határozza meg. Ezen emberek megismerése ezáltal a hálózat által valósulhat meg. Ha egy település ilyen embereknek hiányában van, lehetősége van arra, hogy különböző módokon magához csalogasson közismert, értelmes és hiteles, tettre kész embereket, vagy a nevelésben és az oktatásban saját erővel kinevelheti, támogathatja a kiemelkedő képességű fiatalokat, stb…
A hálózat egyre növekvő taglétszáma egyre nagyobb biztonságot és lehetőséget biztosíthat arra, hogy érvényesülhessen az a törvényszerűség, hogy a több emberben meglévő sokféle tudás, tapasztalat, információ biztosan több, mint az eddig csak néhány tízes nagyságrendű képviselő testület tagjainak tudása, tehát kevesebb hibával és életképesebb javaslatok figyelembevételével működhet az önkormányzat.
Az FCSKI-nek a szervezeti felépítését és működési szabályzatát a családi képviselők (állampolgárok) összességének jóváhagyásával kell meghatározni. A családi képviselőknek bármikor lehetőségük van bármilyen újabb vagy módosító javaslattal élni. Az intézmény alkalmazotti létszámát valójában az önkormányzat választott képviselői és a moderátor/webmester képezik. Munkabérüket az önkormányzat folyósítja, személyét, feladatait és munkabérének mértékét, a családi képviselők határozzák meg. Tehát a munkáltatói jogokkal a családi képviselők rendelkeznek. A családi képviselők többségi döntéseit szakmai bizottságokban és a közgyűlési határozatokban a választott egyéni választókerületi, képviselők érvényesítik, hajtják végre. A választott képviselőnek nincs joga a családi képviselők döntésével ellentétesen, vagy eltérően szavazni.
Az FKIH intézményének létrehozása szinte beláthatatlanul sok és sokféle fejlődési lehetőséget teremt meg a lakosság számára. Természetesen csak akkor, ha élnek, ill. élni is tudnak vele.
Első feladat az FKIH intézményének szervezeti működési szabályzatának kidolgozása, megfogalmazása. Ez a családi képviselők feladata lenne, szükség esetén szakértők segítségével. A szabályzat folyamatos változtatására, bővítésére bárki bármikor javaslatot tehet.
A hálózat megteremtésével lehetővé válik a folyamatos párbeszéd lehetősége a döntéshozók, végrehajtók és a végrehajtást ellenőrzők között. Az értelmes, életképes, megvalósítható javaslatokat felvető állampolgárokat egyszeri meghatározott összegű díjazásban, ill. konkrétan kimutatható hasznot hozó javaslatok megvalósítása esetén százalékos juttatásban kell részesíteni.
Fontos hangsúlyozni, hogy az FKIH hálózatnak nincs olyan tagja, vezetője, aki a többi tagtól eltérő, több joggal bírna. A tagok teljesen egyenrangúak, ugyanis ez nem egy szervezet, hanem egy folyamatosan fejlődő, nyitott hálózat, amely optimális esetben a teljes lakosságot reprezentálja. Minden tagja képviselő, a családjának, önmagának vagy egyéb nagyobb közösségnek a képviselője, és egy véleményt visz a rendszerbe. Összességében minden lakos a teljes lakosság érdekeit képviseli. A jobb és magasabb életszínvonal elérése minden embernek érdeke. Csak akkor lehet békés, erőszaktól mentes egy közösség élete, ha tekintettel vagyunk a másik ember érdekeire is.
A beérkező javaslatok, elképzelések valójában az egyes családi képviselők döntései. Ezeket a javaslatokat elutasítani elsősorban szakmai, másodsorban többségi családi képviselői szavazatokkal lehet. A szakmai érvek ill. ellenérvek ütköztetése a jelenleg is létező szakmai bizottságokban történik. A bizottsági döntés is csak egy javaslat, melyet a családi képviselők hálózatának bármely tagjának jogában áll elfogadható szakmai indokokkal elutasítani és ezzel – többségi támogatottság esetén – más döntést megvalósítani. Ha ilyen nincs, akkor a bizottsági javaslat válik döntéssé és kerül a közgyűlés mint végrehajtó testület elé.
A hálózat egyre kiterjedtebb működésének feltétele az internetes hozzáférés lehetőségének megteremtése. Ez az elkövetkezendő években a digitális televíziózásra való áttérés során a lakosság szélesebb rétegeinek a számára is fokozatosan megvalósul.
A hiba a társadalom működésében van
Ahhoz, hogy a hibákat, melyek akadályai a fejlődésnek, kiküszöböljük, világosan kell megfogalmazni és ismertetni a lehető legszélesebb körben, hogy mi a probléma. Konkrét problémák megoldására konkrét kérdéseket kell feltenni. Bármely probléma megoldásán csak akkor tudunk gondolkodni, ha tudjuk, hogy mi a probléma, ill. mi a megoldandó konkrét feladat. A társadalom is egy szervezet, akárcsak az egyes emberi szervezet. Ha nincs meg, ill. szakadozott vagy hiányos a szervezet működését szabályozó, az egyes szervek és sejtek működését összehangoló kapcsolati idegháló, minden szervezet akadozva, hibásan működik. Legrosszabb esetben elpusztul. A hibák kijavítására csak megfelelő szellemi erő képes. Ha ezek az erők elszigetelődnek, szétszóródnak, akkor nem tudják érvényesíteni teremtő energiájukat, saját maguk is kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek.
A társadalmat reprezentáló magánszféra intézményei és az állami intézmények közötti egyetlen kompetens szervezet az önkormányzat, mivel ebben a szervezetben van mintegy „összeragasztva” a magán (civil) és az állami szféra. Olyan ez, mint a tranzisztorban a középréteg. Ez a „társadalmi tranzisztor” csak akkor fog működni, ha bekapcsoljuk a segéd-vezérlő áramkört, a magánemberek alkotta hálózatot.
