Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök nemrég döntést hozott egy különleges munkacsoport megalakításáról, amely a külföldön munkát vállaló románok hazacsalogatásának lehetőségét fogja megvizsgálni.
A jobb élet reményében hazájukat elhagyókat különféle kedvezményekkel csábítanák vissza: például támogatásban részesülnének saját vállalkozások létrehozásához, vagy ingyenes továbbképzéseken vehetnének részt. A munkacsoport – amelynek létrehozásában többek közt a munkaügyi, a közlekedési, az oktatási, a pénzügy-, a külügy- és a belügyminisztérium, valamint a Nemzeti Statisztikai Intézet vesz részt – felméri a külföldön dolgozó románok számát, helyzetét, foglalkozását és hozzávetőleges fizetését, másik fontos feladata pedig a romániai munkaerőpiac ágazatonként való tanulmányozása lesz.
Jelenleg körülbelül 2–2,5 millió román dolgozik külföldön. A legtöbben Spanyolországban, Olaszországban vagy Németországban találtak munkát, de tízezrével vannak még Franciaországban, Nagy-Britanniában és másutt. A vendégmunkások főképp az építőiparban, az iparban és a mezőgazdaságban helyezkedtek el.
Az Adevărul napilap beszámolója szerint a spanyolországi építkezéseken dolgozó románokat megbecsülik, sőt, a munkaadók állítólag szívesebben veszik fel őket, mint például a latin-amerikaiakat. A napilap kimutatása szerint egy Olaszországban az építőiparban dolgozó munkás legalább havi 800 eurót keres, átlagbére pedig 1300 euró körül mozog, míg egy szakmunkás akár 1800 eurót is megkereshet havonta. Összehasonlításképp: Romániában egy építőmunkás átlagfizetése jelenleg nem éri el a nettó 250 eurót. Így nem csoda, hogy a román építőipar egyre jelentősebb munkaerőhiánnyal küszködik, az ágazatban egyesek szerint félmillió, más becslések szerint vagy 800 ezer betöltetlen munkahely van. Ugyancsak nagy a munkaerőhiány az ipar és a szolgáltatások területén is. Mindeközben a vendégmunkások komoly összegeket utalnak haza, a Román Nemzeti Bank kimutatása szerint 2006-ban ez mintegy 4,8 milliárd euró volt. A tömeges külföldi munkavállalásnak viszont egyéb, például társadalmi vonatkozásai is vannak – a külföldön dolgozók gyakran a rokonságra (vagy a hatóságokra) bízzák gyermeküket, ami kb. 40 000 gyereket érint…
Egy 2006 októberében végzett felmérés alapján az egészségügyi asszisztensek több mint kétharmada nyilatkozta, hogy külföldön szeretne dolgozni. 2005-ben 360 orvos és 1700 asszisztens távozott külföldre munkavállalás céljával.
A román munkaügyi minisztériumnak csupán a költségvetési szektorban van lehetősége a közvetlen beavatkozásra, egyébként nem tudja arra kényszeríteni a munkáltatókat, hogy tegyék versenyképesebbé a romániai fizetéseket. A minisztérium csupán tanácsokat tud adni a különféle kedvezmények (ebédjegyek, nyugdíjpénztár-hozzájárulások stb.) nyújtására. A munkaadók azonban nem véletlenül tartják alacsonyan a béreket: a járulékok ugyanis Romániában jóval magasabbak, mint Nyugat-Európában.
